World Press Photo Kiállítás 2015

World Press Photo Kiállítás 2015

Mint minden évben, idén is nagyon vártuk a WordPress Photo kiállítást. 🙂

Nem okozott azonban meglepetést, hogy a képek zöme a világ jelenlegi politikai helyzetét örökíti meg.

Kedvenc fotósunk, Kacper Kowalski 150 méter magasságból készült képei ismét díjat érdemeltek, ezúttal a 2. helyet kapta a Hosszú távú munkák kategóriában.

Különleges élmény volt végignézni az aulából nyíló kisteremben látható, a World Press Photo kiállítás 60. évfordulója alkalmából összeállított válogatást a korábbi évek fődíjas képeiből.

A kiállítás október 25-ig péntekenként és szombatonként 10-20 óráig, a többi napon 10-18 óráig még megtekinthető. Ne hagyjátok ki!

Amire sajnos nem jutott időnk: az emeleti díszteremben a Pictorial Collective – 11, számos nemzetközi és magyar díjjal rendelkező – magyar fotóriporterek csoportjának bemutatkozása. Róluk bővebben itt olvashattok: www.pictorialcollective.hu

Neked melyik a kedvenc fotód és miért?

Ha tetszett a cikkünk, szóljatok hozzá, osszátok meg az ismerőseitekkel, és kövessetek bennünket a facebookon is! 🙂

Reklámok

Gyerekkorunk kedvenc édességei nyugdíjas korba léptek

Csokoládé

Az utóbbi idők retrohullámához kapcsolódva – a teljesség igénye nélkül – csokorba gyűjtöttük néhány régi magyar édességmárka logójának átalakulását.

Itt most nem a szövevényes, néha követhetetlen tulajdonosváltásokra és cégtörténetekre koncentráltunk, és azt sem tisztünk megítélni, hogy a felnőtté válás hogyan érintette a termékminőség változását. Egyetlen célunk a márka logójának, esetleg szlogenjének fejlődéstörténetét bemutatni.


Balaton – amely már nem szeletBalaton szelet

A ma is népszerű Balaton szelet cikkünk szereplői közül az egyik legfiatalabb, az 1950-es évek végén kezdték gyártani az akkori Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében. Abban az időben egyfajta „divat” volt, hogy az édességeket földrajzi ihletésű névvel lássák el, így született a Balaton szelet márkanév is. Csomagolása többször változott az évek során, és az eredeti megnevezést, illetve logót is gyökeresen megújították, hiszen napjainkra a „szelet” szó teljesen eltűnt a márka nevéből, a logó színe a korábbi pirosról a vízhez kötődő kék árnyalatra váltott, emellett a betűtípus is modernebb, vízszerűen hullámzóvá vált, a korábbi, kerekded formákhoz képest. Szintén lényeges különbség, hogy amíg az előd logója végig kisbetűkből állt össze, addig mára ezt nagy nyomtatott betűkre cserélték. Szintén újdonság a hullám megjelenése a logó szöveges része alatt.

A mai szlogen pedig: Balaton – Ilyen egyszerű


Boci – előkerült a boci, de már nincs csengettyűjeBoci csoki

Listánk „nagy öregje” a Boci csoki története a 1920-as évekre nyúlik vissza. Akkoriban még nem Boci csoki, hanem Szerencsi tejcsokoládé néven került a boltokba. Az igazi „bocira” egészen az 50-es évekig kellett várni, amikor megjelent a csomagolásán egy helyes, csengettyűs boci. A vásárlók által ráragasztott „Boci csoki” elnevezés után az 1980-as években hivatalosan is bekövetkezett a névváltás, és megszületett a „Boci félédes tejcsokoládé”.

1991-ben egy tulajdonosváltás után kapta az édesség a ma már jellegzetes, zöld színű csomagolást, és a logóban már csak a „Boci” megnevezés szerepel. A csomagolás nemcsak színében változott, a korábban megszokott, hegyvidéken legelő boci alakja is teljesen eltűnt, helyét szinte egy az egyben a logó, illetve a csomagban rejlő csokoládéváltozat grafikája tölti ki.

Az újragondolt „Boci” logóban a korábbi „Szerencsi Boci” verzióra emlékeztető barna színárnyalatot alkalmazták, de a betűtípus – bár hasonlít az elődre, mégis – jelentősen megfiatalodott. A betűk alá egy domboldalra emlékeztető ív került, ami némileg visszautal az eredeti csomagolásra. A logó mellé új szlogen is társult: Minden, ami BOCI

Idén ősszel pedig megszületett a legfiatalabb BOCI, ahol a csomagolásdizájn kialakításánál visszatértek a márka gyökereihez: előkerült a boci! Ez év közepétől új recept alapján készítik a tejcsokoládét, és azért, hogy minél realisztikusabban tudják szemléltetni a változást, átöltöztették az összes táblás csokoládéterméket.

Íme a végeredmény:

Új Boci csoki


Pöttyös Túró Rudi – „A piros pettyes az igazi!”Túró rudi

A Pöttyös Túró Rudi egy hasonló, akkori szovjet tejtermék mintájára került kifejlesztésre az 1960-as években, de a nagyüzemi gyártás csak 1968-ban indult meg. A csomagolás kezdetben a szaloncukorhoz hasonló formátumban, kézzel készült. A 80-as években viszont már fémfóliát használtak a modernebb gépek révén.

A márka megfiatalítása 2000-ben kezdődött, és azóta is folyamatos.

Az eredeti csomagoláson egy piros copfos kislányfej mellett már az indulástól megjelent a pöttymintázat, amely a mai napig a márka sajátja. A márkanévben azonban a korábbitól eltérően bevezetésre került a „Pöttyös” megnevezés is, ezzel is azonosítva a márkát a kibővült piacon. Ehhez kapcsolódóan megújult a korábbi szlogen is. A régi reklámanyagokon szereplő „A piros pettyes az igazi!” jelmondat ma már így hangzik:

„A Pöttyös az igazi!”


Sport szelet – az 1953-as sportsikerSport szelet

Az egykori Népstadion megnyitójával egyidőben került a boltokba a Sport szelet.

A csomagolás jellegzetes, zöld színe a mai napig megmaradt, de az élete nagy dobására készülő diszkoszvető alakja eltűnt. Szintén eltűnt a logóból a „szelet” megnevezés, ma már szimplán csak „Sport”, a csokoládé megnevezésében azonban továbbra is fennmaradt.

A logó betűtípusa az eredetihez képest csak minimális fiatalításon esett át, lényegében 1953 óta a megszokott formában kerül a csomagolásra.


tibi – a Mama kedvenceTibi csoki

A tibi csoki 1941-ben került a boltokba, amely a nevét a gyáralapító unokája után kapta.

Az akkori szlogen „tibi nemcsak a Mama kedvence!” volt.

A széleskörű reklámtevékenységnek köszönhetően a felnőttek körében is egyre népszerűbbé váló márka eredeti reklámszlogenjét hamarosan módosítani kellett „tibi nemcsak a gyerekek kedvence” szövegre.

Bár a csomagolása többször változott, a „tibi” felirat ma is az eredeti: végig kis betűvel írt, egy gyerek szabálytalan kézírásához hasonló, kacskaringós formájú betűtípus.

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg ismerőseiddel, és látogass el a logo2go Facebook oldalára is!

Papírméretek

fokep

Napjainkban a környezettudatosság jegyében különösen fontos szem előtt tartanunk, hogy milyen papírméretet válasszunk a nyomtatandó termékünkhöz, és így minél kevesebb papírt pazaroljunk el. Ebben a cikkünkben az íves nyomtatás során leggyakrabban használt papírméreteket mutatjuk be.

A nyomtatott termékek mérete elvileg bármekkora lehet, a tervezői szabadságnak azonban sok esetben határt szabnak a gazdaságossági szempontok. Már a tervezéskor figyelembe kell venni például a papír-, a film-, a nyomólemez és a nyomdagép méreteit is. És bár a nyomtatást egyre inkább háttérbe szorítja a virtuális megjelenés, még ma is szép számmal vannak olyan kiadványok, amelyek igénylik, hogy az olvasó kézbe vegye őket.

Európában a szabványos, ISO által meghatározott leggyakoribb papírméretek a következők:

ISO A méretek

ISO A méretek

Az irodai munkában a legelterjedtebb méret, a legtöbb irodai nyomtató az A-sorozatú papírokat, ezek közül is elsősorban az A4 és az A3 méretűeket használja. A kiinduló ív, az A0 (841×1189 mm) felülete éppen 1 m². A kisebb méretek mindig az adott ív hosszabb oldalának felezésével jönnek létre (A1, A2, A3, A4 stb.) – a számok azt mutatják, hogy hányadik felezéssel kapjuk meg a kívánt méretet. A felezéssel (vágással vagy hajtással) mindig azonos oldalarányú alakokat kapunk.

A0    841×1189 mm

A1    594×841 mm

A2    420×594 mm

A3    297×420 mm

A4    210×297 mm

A5    148×210 mm

A6    105×148 mm

A7    74×105 mm

A8    52×74 mm

A9    37×52 mm

A10    26×37 mm


ISO B méretek

ISO B méretek

A nyomdaiparban elterjedt méretezés használata elsősorban technikai okokra vezethető vissza. Ahhoz, hogy például egy adott A méretű kiadvány nyomdai feldolgozásra kerülhessen, számolni kell a széleken az úgynevezett kifutó felületekkel, a vágó- és illesztőjelekkel is. A kifutó méret általában – a vágott méreten felül – 5 mm, a vágó- és illesztőjeleknek, a kontrollelemeknek (terhelési tesztcsík, színmegjelölések stb.) pedig további kb. 5 mm helyre van szükségük. Ezért gazdaságossági szempontból egy A méretű kiadványt B méretű papírra célszerű nyomtatni.

B0    1000×1414 mm

B1    707×1000 mm

B2    500×707 mm

B3    353×500 mm

B4    250×353 mm

B5    176×250 mm

B6    125×176 mm

B7    88×125 mm

B8    62×88 mm

B9    44×62 mm

B10    31×44 mm


Egyéb papírméretek

A C-sorozat borítékméreteket jelöl aszerint, hogy mely A méretet tudja befogadni (például a C6-os borítékba a kétszer hajtott A4-es levelet – tehát A6-os méretet – tudjuk beletenni). Ez a borítékméret azonban inkább a magánlevelezés során használatos. Üzleti levelek, meghívók küldéséhez az LA4-es méretű borítékot használjuk. Az A4-es levélpapírt a hosszabb oldal harmadolt hajtásával helyezhetjük el ebben a borítéktípusban, míg a meghívó tervezésekor már eleve a 99×210 mm vágott méretet kell figyelembe vennie a grafikusnak.

A fenti méreteken kívül még számos szabványos papírméret létezik:

– a francia (Fr) méretet, amely keskeny téglalap alakú, főleg a könyvnyomtatásnál használják

– a rotációs (RO) méreteket a nyomóhengerek szélességét és kerületét figyelembe véve a tekercsnyomó gépekhez igazítják.

És természetesen nem szabványos méretekkel is találkozhatunk, például a kézzel merített papírok esetében.

Ha tetszett a cikkünk, szóljatok hozzá, osszátok meg az ismerőseitekkel, és kövessetek bennünket a facebookon is! 🙂