4. Elvittem nyomdába az elkészült logót. Miért lett más a színe, amikor kinyomtatták, mint az otthoni nyomtatón?
Amint az előző bejegyzésben is írtuk, a nyomdában CMYK színkóddal dolgoznak (C: Cyan – türkizkék, M: Magenta – bíborvörös, Y: Yellow – sárga, K: blacK vagy Key – fekete). A CMYK színek telítettsége nem egyezik meg az RGB színek telítettségével, csak közelít hozzá. Mondhatjuk azt is, hogy az RGB a CMYK digitális színkódja. A CMYK alapszíneiből keverik ki, a nem „tiszta” színeket, mint például lila, barna, zöld, narancs, türkiz, színes szürke stb… Azért lesz más színe a logónak, mert a képernyőn RGB színeket látunk, kinyomtatva pedig CMYK színeket.
Napjaink digitális nyomdái viszonylag olcsón, gyorsan és rendkívül élénk színekkel képesek kinyomtatni a grafikai anyagokat, színhelyességük azonban nem feltétlenül pontos. Emellett az úgynevezett Pantone színeket sem tudják kezelni. A legtökéletesebb színhűség a Pantone-színek alkalmazásával érhető el. Blogunk egy korábbi bejegyzésében részletesen bemutattuk már a Pantone színrendszert, mely egy több ezer színből álló skálába foglalja a CMYK alapszínekből képzett színeket. Ebből a színpalettából választva ugyanazt a színt fogja használni a grafikus és a nyomda is. Sajnos ez az eljárás költségesebb, és csak ofszet nyomdagépeken elérhető.
A fenti okok mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják a kinyomtatott anyag színhelyességét:
- a nyomtatási eljárás (ofszet, rotációs, digitális)
- a nyomdagép színterhelése
- a papír típusa, vastagsága, felülete és színe
- példányszám (általában van különbség az első és az ezredik nyomat között)
- extra kötészeti eljárások (matt fólia, fényes fólia, UV-lakk stb.)
Ha tetszett a cikkünk, oszd meg ismerőseiddel, és látogass el a logo2go facebook oldalára is!
