A betűstílusok rendszere – 2. rész

A betűstílusok rendszere – 2. részTipográfiai témájú cikkünk első részében a napjainkban leggyakrabban használt, nyomtatott betűtípuscsoportokat, azon belül is az első öt stílus (gót, reneszánsz antikva, barokk antikva, klasszicista antikva és egyptienne) jellegzetességeit és felhasználási területeit ismertettük. Ebben a részben a másik öt csoportot mutatjuk be, és a cikk végén egy játékot is találsz – a betűkkel! 🙂

GillGill
  1. Groteszk, talp nélküli lineáris antikva (XIX-XX. század)

A betűtervezés forradalmának tekinthető, hogy a talpas betűkről egyszerűen levették a talpukat. Az olvasóközönségnek a talpak hiánya meglehetősen „groteszk”-nek tűnt, innen kapta a nevét ez a típus. A betűket – mint a barokknál – ismét körzővel és vonalzóval tervezték, de már főleg a geometriai formákra összpontosítottak. A groteszk betűk folyamatos olvasása fárasztó, de például a műszaki- és a gyermekkönyvek népszerű szövegbetűi. Modern megjelenésüknek köszönhetően nagyon széles körben alkalmazhatjuk ezt a típust, a jól felismerhető karakterek kis betűméretben is olvashatóak.

Jellegzetességeik: szerkesztettség, optikailag azonos vonalvastagságok, a betűtalpak hiánya.

Ismertebb típusok: Helvetica, Univers, Gill

 

OptimaOptima
  1. Antikvavariációk (XX. század)

Azok a betűtípusok alkotják ezt a csoportot, amelyek nem sorolhatók egyértelműen az előzőekben bemutatott történelmi stíluskategóriákba, hiszen sok esetben variálják azok jellegzetességeit. Lehetnek eklektikus, art deco, szecessziós, konstruktivista vagy éppen epigráf stílusúak. Az ebbe a kategóriába sorolt betűtípusok köre igen széles, ezért nagyon sok helyen használhatjuk őket a könyvektől a reklámfeliratokig szinte minden kiadványtípusnál.

Ismertebb típusok: Optima, Clear Gothic, Desdemona, Bauhaus

 

CurlzCurlz
  1. Dísz- és reklámbetűk (XVII-XVIII. és XX. század)

Ahogy az elnevezés is utal rá, ennek a stíluskategóriának a tagjai a kiadványok díszítésére szolgálnak. Vannak közöttük kontúros, plasztikus, árnyékolt, rajzi elemekkel, ornamentikus mintákkal díszítettek is. Sokszor csak antikva vagy csak nagybetűs (verzál) verzió készül belőlük, melyeket kifejezetten címekhez terveztek, szövegbetűnek soha ne használjuk őket! Iniciálé, vagy díszes feliratok címbetűi készülhetnek belőlük, de egyes típusokat – játékosságuk miatt – különleges alkalmakra (például gyermekeknek szóló kiadványokban) is használhatjuk.

Ismertebb típusok: Stencil, Curlz, Wild Latin

 

Edwardian ScriptEdwardian Script
  1. Írott típusok

Az írás kialakulása óta szinte az összes korban születtek kézírást utánzó betűtípusok. Jellegzetességük a dőlt, lendületes vonalvezetés. Az írás eszközétől függően megkülönböztetünk vágott hegyű tollal, csőtollal, grafittal vagy ecsettel írt változatokat. Leggyakrabban alkalmi nyomtatványoknál (például meghívóknál) használhatjuk az egyediség, a személyes hangulat megjelenítésére.

Ismertebb típusok: Regency, Vivaldi, Mistral, Brush Script

 

Linotype SansaraLinotype Sansara
  1. Idegen, nem latin

A latin betűkön kívül még sokféle írástípust ismerünk, ezek alkotják a tízes felosztás utolsó kategóriáját. Ide soroljuk például az arab, kínai, héber, japán stb. betűtípusokat, amelyek saját történelmi fejlődésükön mentek keresztül. Jellegzetességeiket egyes tervezők megpróbálták imitálni latin karaktereknél is, hogy olvasható feliratokat hozzanak létre az idegen stílusok hangulatának visszaadásával. Ilyenek például az Alhambra (arab), a Ming Imperial (kínai), a Sholom (héber), a Hirosh (japán). A cirill betűtípusoknál – melyek szintén ebbe a csoportba tartoznak – tulajdonképpen minden stíluskategória megtalálható a reneszánsztól a groteszken keresztül a kézírást utánzó típusokig. Jellegzetességeik: A betűtalpak elsősorban a cirill betűk jellemzői, a rovásírások, az arab, a kínai stb. írástípusok karakterei nem talpasak. Az imitált típusok közül körültekintően válasszunk, de bátran használjuk őket, ha a kiadványunk hangulata ezt indokolja.

Ismertebb típusok: Linotype Sansara, Prakrta, Kremlin

Betűkeverős játék

Válaszd ki, hogy az alábbi három példából melyik állja meg a helyét a betűkeverés szabályai szerint!

Általános szabály, hogy „a kis különbség nem különbség”. Minél nagyobb az eltérés két betűstílus között, annál bátrabban keverhetjük őket egy kiadványon belül. Leggyakoribb eset – például egy magazinban – az alapszövegtől eltérő stílusú címek, képaláírások vagy a táblázatokon, ábrákon belül használt más típusú betűk használata.

jatek1jatek2jatek3

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg a barátaiddal, és látogasd meg a logo2go facebook-oldalát is!

Források: Nyomdaipari enciklopédia, Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel

Reklámok

One thought on “A betűstílusok rendszere – 2. rész

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s