A betűstílusok tengere – pardon, rendszere

betűstílusok

1. rész

A betűtípusokkal való ismerkedést kezdhetnénk az írás kialakulásánál, de a téma olyan bőséges, hogy egy egész könyvet megtölthetnénk vele (mint ahogy már született is sok-sok terjedelmes összefoglaló a betűkről). Amiről ebben a kétrészes cikkben szó lesz, az a napjainkban leggyakrabban használt, nyomtatott betűtípusok csoportosítása, jellegzetességeinek bemutatása, és egy kis játék – a betűkkel.

Az utóbbi években annyi új betűtípus látott napvilágot, hogy mára kissé elavultnak tűnik az eddig használt német, úgynevezett „tízes csoportosítás”. Mégis ebben a felosztásban mutatjuk be a betűtípusokat, mert ez a rendszerezés jól mutatja az idők folyamán változó művészeti stílusok megjelenését a betűk vonalvezetésében.

Mielőtt azonban belemélyedünk a csoportosításba, nézzünk néhány szakkifejezést:

Betűtípus: azonos grafikai elven megtervezett ábécé (például a Helvetica)

Betűkészlet: egy betűtípus, például a Helvetica egyik változatának (pl. a félkövér kurzívnak) az összes karaktere

Betűcsalád: egy betűtípus (például a Helvetica) összes betűváltozata: kurzív, bold, extrabold, light – világos, wild – széles, narrow – keskeny stb.

Betűstílus: az azonos stílusú betűk csoportja (például a reneszánsz, a barok vagy a klasszicista antikva, illetve a talpas vagy talp nélküli lineáris betűk stb.), ahová akár több száz betűcsalád is tartozhat

Kurrens: nyomtatott kisbetű

Verzál: nyomtatott nagybetű – folyamatos olvasásra szánt szövegnél használata kerülendő!

Kurzív: dőlt betű, más néven italic – folyamatos szövegben a kiemelés legszebb eszköze

Bold, semibold: kövér, félkövér betű – használata elsősorban címekben, címszavakban ajánlott

Kiskapitális: olyan nagybetűk, amelyek kisebbek a valódi verzál betűknél, ezért jobban illenek a kisbetűkhöz – elsősorban nevek kiemeléséhez használjuk, de ebben az esetben a kezdőbetű mindig verzál!

Ligatúra: két-három egymás melletti betű összeépítése a betűkombinációk ütközésének elkerülésére – leggyakrabban az fi, fl betűknék fordul elő

Antikva: több jelentése is van, de elsősorban váltakozó vonalvastagságú, talpas betűt jelöl

A betűk anatómiájának ismerete segít azonosítani az egyes kategóriákban említett jellegzetességeket:

Palatino

 

A tízes csoportosításból az első öt kategória:

Lucida BlackletterLucida Blackletter

  1. Gótikus, tört vonalú típusok (1500-as évekig)

Gutenberg, a könyvnyomtatás feltalálója által nyomtatásra először alkalmazott betűtípus még a kódexekben használt, kézzel (vágott hegyű tollal) írott betűk jellegzetességeit mutatta. Elsősorban német nyelvterületen még ma is használatos. A gót betűvel írt szöveg egyenletes, szürke felületet ad, a fel- és lenyúló szárak hossza a betű középmagasságának általában a fele. És bár a mai kor emberének ez a betűtípus nehezen olvasható, régies feliratokhoz, címekhez, az elmúlt évszázadok hangulatának felidézésére bátran alkalmazhatjuk.

Ismertebb típusok: Lucida Blackletter, Linotext, Tudor

PalatinoPalatino

  1. Reneszánsz antikva (XV-XVI. század)

A kódexek írástípusainak nyomtatott változatai a reneszánsz antikvák. A verzálokat (nagybetűket) az ókori, kőbe vésett betűk mintájára formálták, a kisbetűket pedig a vágott tollal rajzolt Karoling-minusz­­kula ihlette. A reneszánsz antikvák kézíráshoz közeli vonalvezetésük, jó olvashatóságuk miatt a szépirodalmi művek (regények, verseskötetek) kedvelt szövegbetűi. Legfőbb ismertetőjegyeik: változatos vonalvezetés, csekély különbség a segéd- és alapvonalak vastagságában, a szerifek lágyan íveltek, a kerek betűk tengelyállása ferde.

Ismertebb típusok: Garamond, Palatino, Goudy

BaskervilleBaskerville

  1. Barokk antikva (XVII-XVIII. század)

A művészetekben egyre inkább eltúlzott túldíszítettség a betűk stílusában is megjelent: a barokk antikva még a kézírás vonalvezetésére emlékeztet, de a betűk formája szerkesztettebb (a betűmetszők már körzőt és vonalzót használtak a tervezéshez), ami tárgyilagosságot sugall. Emiatt a kiadványok nagyon széles körében alkalmazható, de elsősorban könyvek, folyóiratok, napilapok szövegbetűje. Jellegzetességeik: az alap- és segédvonalak vastagsága erőteljesebb, a betűtalpak kevésbé gömbölyítettek, a köríves betűk tengelyállása függőleges.

Ismertebb típusok: Times, Baskerville, Janson

DidotDidot

  1. Klasszicista (XVIII. század vége–XIX. és XX. század)

Ahogy az építészetben is a letisztult, tiszta vonalvezetés nyert egyre inkább teret, úgy a betűmetszők is ezt a stílust kezdték alkalmazni. A feszes, szerkesztett vonalak ünnepélyes hatást keltenek. A klasszicista stílusú betűket különleges igényű kiadványok tervezésénél használhatjuk leginkább. Legfőbb jellegzetességeik az alap- és segédvonalak közötti erős kontraszt, a betűtalpak és a szárak vékony vonallal vagy alig észrevehető kerekítéssel kapcsolódnak. Érdekesség, hogy a legjellemzőbb típusoknál a betű részeinek (felnyúló szár, középmagasság, lenyúló szár) aránya általában 1:1:1.

Ismertebb típusok: Bodoni, Didot, Georgia

RockwellRockwell

  1. Egyptienne (egyiptomi), talpas lineáris antikva (XIX-XX. század)

A XIX. század végén a betűtervezők az addig használt „cikornyás” betűtípusok gyökeres ellentétét alkották meg: azonos vastagságú vonalakból álló, szabályos felépítésű betűket terveztek. A betűtalpak egyenes vonalúak, zárt írásképet adnak, és érdekesség, hogy a verzál A betű tetején kalap van. A talpas lineáris antikvákat elsősorban technikai, műszaki kiadványok, alkalmi nyomtatványok készítésére használhatjuk, de az egyptienne-ek csoportjába tartoznak az írógépbetűk is.

Ismertebb típusok: Rockwell, Memphis, Lubalin

Minden kategóriába számtalan betűtípus sorolható, és még napjainkban is készülnek például újrametszett reneszánsz vagy barokk antikvák is. A jelenleg ismert latin betűtípusok száma több tízezerre tehető.


A második részben a groteszk (talp nélküli lineáris antikva), az antikvák variációi, a dísz- és reklámbetűk, a kézírást utánzó típusok, és végül az idegen betűtípusok szerepelnek majd, valamint egy kis betűismereti játékra is meginvitálunk!

Ha tetszett a cikkünk, oszd meg a barátaiddal, és látogasd meg a logo2go facebook-oldalát is!
Források: Nyomdaipari enciklopédia, Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel
Reklámok

One thought on “A betűstílusok tengere – pardon, rendszere

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s